Ha fokozódik a légút szűkülete, a horkolás és a vele járó kellemetlenségek is súlyosbodnak. A kóros horkolás gátolja a mély alvást, a horkoló ember soha nem tudja igazán kipihenni magát. A horkolás így reggeli fejfájáshoz, memória- és figyelemzavarokhoz is vezethet. A horkolók nappal is álmossággal küzdenek, így gyakran inkább a kevésbé fárasztó „ülő életmódot” választják. A horkolás sokaknál még házassági problémát is okozhat. Mindennapos előfordulása a felnőtt férfiak esetében 25, a nőknél pedig 15 százalék. Gyakrabban fordul elő 40 éves kor felett. Hajlamosít rá a dohányzás, az elhízás és az alkoholfogyasztás. A horkoló férfiak és nők körében a magas vérnyomás és a szívbetegségek jóval gyakrabban fordulnak elő

A horkolók egy részénél – a népesség 1-2 százalékánál – egy különös jelenség is fennáll. Előfordulhat, hogy a garat izmos falú csöve összetapad, így nem jut levegő a légcsőbe. Az alvó ember ilyenkor kis szünet után, egy mikroébredés során, nagy horkantás kíséretében jut újból levegőhöz. A horkoló ember mindezeknek a történéseknek nincs is tudatában!
Ha alváskor valaki legalább 10 másodpercig nem vesz levegőt, és mindez óránként ötnél több alkalommal ismétlődik, alvási apnoéról beszélünk. (Az apnoe görög eredetű szó, jelentése: a légvétel hiánya). Az alvási apnoének két fő formája van: az egyik a torokban lévő légúti akadály miatti obstruktív, míg a másik a légzőizmok tétlenségének következményeként – valamivel ritkábban – kialakuló, úgynevezett centrális forma. Az alvási apnoe oka elsősorban a felső légutak működészavara, másodsorban a légzés központi idegrendszeri szabályozásának gyengesége. A levegővétel szünetei a horkolók számára gyakran észrevétlenek maradnak, ám igen veszélyesek lehetnek.

Horkolás esetén is érdemes, de amennyiben alvási apnoe gyanúja merül fel, mindenképpen fontos fül-orr-gégészeti szakvizsgálatot kérni. Az alvási problémák hátterében ugyanis bizonyos egyszerűen kezelhető, az orr vagy a garat elzáródásához vezető betegségek is állhatnak. Ilyen lehet az orrpolip, az orrsövény ferdesége, egyes esetekben a megnagyobbodott ínyvitorla vagy a szájpadi mandula problémája, ami elsősorban műtéti kezelést igényel. Szóba jöhet még a nyelvgyök kisebbítése, az orrjáratok és a garat különféle műtétei. Belégzés alatt a légút összeesését és elzáródását kialakító negatív nyomás ellensúlyozására pozitív nyomást biztosító, a légzést segítő készülék alkalmazása ajánlott. A legegyszerűbb kezelési módszer azonban mindmáig a testsúly csökkentése, az alkoholfogyasztás és a dohányzás mérséklése.

Egyes esetekben a fül-orr-gégész ideggyógyászati vizsgálatot, alváslabort és légzésfunkciós vizsgálatokat javasol. Az alváslabor egyágyas szobáiban poliszomnográfiás készülékkel vizsgálják a páciens alvás közben jellemző élettani paramétereit, és számítógéppel meg is jelenítik azokat. Megfigyelhető így sok egyéb mellett a szív és a légzőrendszer, az agyi elektromos tevékenység, az izomtónus, a szemmozgás, az alvó testhelyzete, mozdulatai, horkolása, a szemmozgások, az orrüregi légáramok, a vér oxigéntelítettsége. Poliszomnográfia szükséges az apnoe típusának megállapításához, az apnoék számának, gyakoriságának, hosszának rögzítéséhez is.

•    Egy 2008-as kutatás szerint a magyar lakosság 63%-a horkol: férfiak és nők egyaránt.
•    Egy 2004-ben egészséges terhes nőkkel végzett svéd tanulmány szerint a várandósok 23 százaléka horkol. Hasonló korú, nem állapotos nőkkel végzett összehasonlító felmérés szerint azonban a vizsgált személyek csupán 4%-a horkolt. A megfigyelések szerint a jelenség a terhesség utolsó 6 hetétől erősödik fel, a szülés után 2 héttel azonban megszűnnek a tünetek.
•    A napközben fellépő álmosság komoly következményekkel járhat. A regionális kutatások szerint az összes közúti baleset 16 százalékának és az autópályán bekövetkezett balesetek több mint 20 százalékának az álmosság az oka.
•    Ez nem csupán a horkolókat érinti – a velük egy ágyban alvó társukat szintén zavarja, így a felnőttek 80 százalékára kihathat.